Már nagyon régóta látom, hogy szinte állandóan visszatérő problémánk a BOOT folyamata.
Nem csupán a Puppy linux rendszerek, a különféle pupletek kapcsán, hanem általánosságban is és ezen bizony a google sem segít, hiszen rákeresve ezekre a kulcsszavakra, tekintélyes méretű irodalom fogad minket, legalábbis egy kezdő számára eléggé ijesztő lehet.
Arra gondoltam, hogy készítek egy általános leírást, egyfajta összefoglalót a témával kapcsolatban, hogy az alapfogalmakat tisztázzuk.
Aki esetleg nem követi a weboldalt és a fórumot, nem aktív résztvevő a cset oldalunkon, annak mintegy tájékoztatásul megosztom itt a rendszerbetöltéssel kapcsolatos videóimat.
Rendszerbetöltés videók:
https://www.youtube.com/watch?v=3As5IrHArb8&list=PLTwvqf_atuc1m-hdp_qOKpxtvxD52Nygt
Ezekből már jól érthető lesz, hogy miért és miről is fog szólni ez a cikk.
Az informatika hajnalán a legnépszerűbb mikroszámítógépek, mint például a c64 egy ROM -ban tárolták az operációs rendszer elődjének tekinthető BASIC interpretert és a kapcsolódó alkalmazásokat, mint a Cplus/4. Bekapcsolás után szinte azonnal használható is volt a gép, hiszen a ROM -ok elérési ideje rendkívül minimális volt, cserébe viszont elég kevés adatot lehetett tárolni ezeken a chip -eken, csak olvashatóak voltak és viszonylag drágák is.
Ekkortájt én személy szerint még édesanyáméktól elkunyerált, régi mulatós kazettákon tároltam a játékaim jelentős részét, később szert tettem floppy meghajtóra és az ahhoz használható 5,25″ -ös hajlékony lemezekre is.
Kapcsolódó írás a korai számítógépekről:
https://skamilinux.hu/ht-szamitogepek-az-informatikai-oktatas-hajnala/
A következő gépem, az Amiga 500 már rengeteg újdonságot hozott, többek között az operációs rendszer már nem egy CHIP -en foglalt helyet, hanem a floppy lemezről kellett betölteni és jóval nagyobb is volt, mint a BASIC, ráadásul grafikus környezettel, egérkezeléssel, ikonokkal és gyönyörű színekkel érkezett.
Itt találkoztam először a rendszer hardvereiért közvetlenül felelős szoftverrel, a Kickstart -al.
A számítógép indításakor és újraindításakor a Kickstart számos diagnosztikai, illetve rendszerellenőrzési folyamatot futtat le, majd inicializálja az Amiga chipsetet és az operációs rendszer központi elemeit. Ezek után ellenőrzi a csatlakoztatott, rendszerindításnál szóba jöhető eszközöket (boot devices), majd megkísérli a rendszerindítást a legnagyobb prioritású eszközről. Ha nincs bootolható eszköz, akkor egy boot-képernyő jelenik meg, kérve a felhasználót egy bootlemez behelyezésére, mely tipikusan egy floppy lemez.
Részletes leírás a wikipédián:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kickstart
A későbbiekben megjelenő és viszonylag olcsónak tekinthető IBM kompatibilis PC -k világa azonban mindent megváltoztatott, szinte robbanásszerűen terjedt el és szorította ki a piacról az összes korai főszereplőt.
No, itt kapcsolódunk be a történetbe, az első mágikus szavunk, a BIOS.
Egy betűszó, Basic Input Output System, ami szó szerint alapvető ki és beviteli rendszer, feladatát tekintve pedig alapvető vezérlő- és diagnosztikai rendszer, de ezen felül volt még egy lényeges feladata, ugyanis a BIOS töltötte be az operációs rendszert.
Floppy vagy merevlemez esetén ez a legelső szektor, a nulladik sorszámmal rendelkező MBR, azaz Master Boot Record megkeresését és a 0000:7c00h memóriacímre történő betöltését jelenti, majd átadja a vezérlést a programnak.
Bővebben az MBR folyamatról:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Master_Boot_Record
…éééés akkor itt most meg is állunk egy pillanatra, hogy rámutassak, ami sok Puppy linuxosnak a végzete.
Amikor FDISK, CFDISK vagy GPARTED programmal készülünk merevlemezt formázni, akkor a régi számítógépek és régi OS esetén mindig az MBR típusú partíciót szoktuk javasolni és létrehozni.
Ez szokták egyes programok MSDOS típusú partíciónak is jelölni, nem kell megijedni, ugyanazt jelentik technikailag.
Ezek a hagyományosnak tekintett partíció sémák.
Ez még nem a formázás ! Ez még csak a merevlemez partíciós sémája lesz. A partíciókat csak a séma létrehozása után készítjük el !
A következő részben pedig jön az, hogy mit rakjunk az új gépekre.
Az Intel egy új megoldással próbálkozott a hatékonyság növelésére, az Itanium alapú architektúrával és a régi BIOS helyett kifejlesztett hozzá egy új megoldást, ez lett az Intel Boot Initiative.
Ezt később átnevezték Extensible Firmware Interface (EFI) -re.
Bár ebben a konkrét esetben az Itanium történet bukta lett később és 2005 júliusában az Intel leállította az EFI-specifikáció fejlesztését az 1.10-es verziónál, de munkájával hozzájárult a Unified EFI-fórumhoz, emelyben olyan cégek vettek részt, mint az AMD, a Microsoft, az Apple és közösen létrehozták a Unified Extensible Firmware Interface -t (UEFI). Az eredeti EFI-specifikáció továbbra is az Intel tulajdonában van, amely kizárólag az EFI-alapú termékekre ad licenceket, de az UEFI-specifikáció az UEFI Forum tulajdonában van.
Az UEFI szabvány 2.1-es verziója 2007. január 7-én jelent meg. Hozzátette a kriptográfiát, a hálózati hitelesítést és a felhasználói felület architektúráját. Az UEFI 2.8-as változatát 2019 márciusában hagyták jóvá.
Az Itanium -ról bővebben:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_Itanium
Mitől jobb az UEFI ? Számos előnye van, a legfontosabbak:
- Tudja kezelni a 2 TB -nál nagyobb merevlemezeket a GPT (GUID Partition Table) segítségével
- A GPT partíciós táblának köszönhetően akár 128 darab elsődleges partíciót is támogat egyetlen lemezen, míg ugye a hagyományos MBR mindössze 4 elsődlegest tesz lehetővé, bár ezt lehetett módosítani kiterjesztett partícióval később és abban logikai meghajtókat készíteni
- 8 Zettabájt a felső határ, ez 8,000,000,000 Terabájt
- A nagyobb méretű ESP (EFI System Partition) -nak köszönhetően akár több operációs renszer betöltője is kényelmesen elfér az indító részben
- Egy időben egyszerre több hardvert is tud inicializálni, ezáltal gyorsabb a hardveres boot folyamat
- CPU-független architektúra
- CPU-független eszközvezérlők
- Secure boot, kriptográfiai és hálózati képességek
- Moduláris felépítés
- CSM – Compatibility Support Module – kompatibilitást támogató modul segítségével a számítógépek modern UEFI rendszerű alaplapjai visszafele kompatibilisek a régi BIOS rendszerű alaplapokkal, amelyek a rendszerindítást az MBR merevlemezekről hajtották végre.
Tehát a modern számítógépekre, amelyek 2 Terabájt -nál nagyobb merevlemezzel rendelkeznek, vagy csupán 1-2 évesek és adott esetben már nem rendelkeznek CSM lehetőséggel sem, mindenképpen az alábbi metódust javasoljuk:
GPT partíciós séma és UEFI boot.
Remélem, hogy lesznek, akiknek hasznos lesz ez a kis összefoglaló és természetesen mi is várjuk a további kérdéseket, összefoglalókat a cset oldalunkon és a fórumon.
Chat:
https://skamilinux.hu/chat/
Fórum:
https://skamilinux.hu/phpBB3/search.php?search_id=active_topics