Egy hihetetlen cikket olvastam a minap, amit feltétlenül meg kell osszak mindenkivel.
A Speccyalista Szakportálon, a sinclair.hu -n olvastam (a spektrumológia menüpont alatt) az alábbi – egészen hihetetlen történetet, legalábbis én még nem ismertem. A cikk az említett portál tulajdona!
|
|||||||||
Érdekes információt olvastam a wikipedián a Linux szülőattyáról, Linus Trovalds-ról. Kicsit mélyebbre ástam és az olvasottakat szeretném veletek is megosztani: Linus 1982-ben, 12 éves korában kapta meg első számítógépét, egy Commodore VIC-20-ast, amely végérvényesen felkeltette érdeklődését a számítógépek iránt. Két év után, 1984-ben elcserélte egy Sinclair QL-re, amelyet egészen 1990-ig, mint egyetlen(!) számítógépet használt. Az egyetlen szoftver, amelyet a QL-hez kapott a GST Assembler volt, amely elég fapados volt, mivel nem volt benne sem macro-, sem linker funkcionalitás. Később megírta saját assembler programját, amely már macro-kat is tudott kezelni és saját fejlesztésű editor programjával együtt egy epromba égette őket. Az editor megírásakor problémája volt a QL operációs rendszerének karaktereket képernyőre kiíró rutinjaival. Ugyanis a QL képernyő felbontása olyan nagy volt, hogy kezeléséhez több, mint 8MHz kellett. Ez azt eredményezte, hogy scrollozáskor a képernyő tartalma teljesen összekeveredett. Ezért optimalizálta és újraírta(!) az operációs rendszer karakter kiíró rutinjait, így a probléma egycsapásra megszűnt.Az assembler/editor mellett írt még továbbá forth fordító programot, MSDOS kompatibilis floppy driver-t és egy PAC-MAN klónt, amely Cool-Man névre hallgat. Linus így emlékszik vissza a QL-es időkre: “Hirtelen lehetőségem nyílt hozzájutni egy Sinclair QL-hez és ezzel együtt programozási tapasztalatokat szerezni egy multitask-os (bár kétségtelenül furcsa) rendszeren”. Az egyik legnagyobb problémát a QL közösség- és a támogatás hiánya okozta számára, mivel Finnországban nem- vagy csak nagyon nehezen jutott hozzá szoftverekhez és hardverekhez. Gyakorlatilag szinte mindent angliából kellett rendelnie. Ezzel együtt nagyon pozitívan emlékszik vissza a QL-re és főleg operációs rendszerére a QDOS-ra, amelyről úgy nyilatkozik, hogy “a QDOS sokkal jobb rendszer, mint amilyen a (MS)DOS valaha is lehet”.Végül a QL-t egy 386-os PC követte, amelyen később belekezdett a Linux kifejlesztésébe. Ehhez egyaránt merített inspirációt a QDOS erényeiből és hiányosságaiból, vagyis elmondhatjuk, hogy a Linux operációs rendszer megszületését részben a Sinclair QL számítógépnek is köszönheti. Linus-nak még mindig megvan a QL-je, bár már régóta nem használja. Többen kérdezték tőle, hogy a Linux-ot miért nem QL-en írta meg, amire azt válaszolta, hogy “nem éreztem úgy, hogy meg kellene írnom a saját UNIX-omat QL-re, hisz ez még a 386-oson is nagyon nehéz feladat volt, pedig sokkal alkalmasabb rá”. A végére márcsak egy apró, de érdekes megjegyzés Linus-tól: “Mondhatunk bármit Sir Clive-ról, de annyi bizonyos, hogy készített néhány érdekes számítógépet – mégha mindegyiknek meg is van a saját furcsasága.”. |
Nem lep meg a dolog. Azokban az időkben még minden egyszerűbb volt és sokkal jobban magadra voltál utalva. Nekem pl. a C64 volt az első gépem és egy C+4 BASIC emulátort kezdtem el írni rá assemblyben.
El is jutottam a grafikai részig (több, mint a fele utasítás meg volt már írva), amikor rájöttem, hogy a C64-en a C+4 grafikai megoldásai hardveres okok miatt megvalósíthatatlanok, így félbehagytam.
Nagy szerencse, hogy Ő továbblépett!
Annak idején még a kilencvenes évek környékén járt a kezemben egy ilyen masina, csak nem ismertem.
Ha akkor tudom! Hű….
Nekem is c64 -em volt meg aztán egy amiga500 -asom, később már lett egy 286, aztán 386 -os…stb…
Kisebb játékokat írogattam, meg egy Tungsram tűs nyomtatóm, arra írogattam programokat, katalógust nyomtattam a kazettáimra… ó…ó…. a régi szép idők… 😀