usb kulcsra frugall telepített tahrpup

Driverek, meghajtó programok - video,wifi, hang, stb...
NTamas
Hozzászólások: 1872
Csatlakozott: 2014.06.19. 13:36

usb kulcsra frugall telepített tahrpup

Hozzászólás Szerző: NTamas »

Bár nem kimondottan az usb sebesség témába tartozik, ezért inkább egy új bejegyzésben írom meg a tegnapi, ma délelőtti próbálkozásom eredményét.
Ugyanis a fiókom legmélyéről a papírok alól tegnap előkerült egy igen régi, 1Ggigás usb-2-öt tudó fémházas, de nevesincs usb kulcs, még valamikor egy vállalati pr-es dolgozótól kaptam ezt ajándékba, én alig használtam, majd betettem a fiókomba, és erre jöttek rá szépen a borítékok levelek, doksik, az usb kulcs őkelme meg ott sunyított csendben alattuk, egészen a tegnapi napig, amikor rábukanva eszembe jutott, hogy ezt még akár valami hasznos dologra is fel lehetne használni.
Felsejlett előttem a napokban kros54 küzdelme a merevlemez nélküli Dell laptoppal, és az usb-kulcsra tett, arról futó puppy linux, és úgy gondoltam, nekem is jól jöhet egy usb-re telepített rendszer, (hamár így előkerült a fiók mélyéről) ami a saját gépem merevlemezét kímélve még alkalmi netezésre online tv-zésre, rádiózásra is jó lehet, de akár még egy laptop/asztali sz.gép ellenőrzésére, pár diagnosztikai program lefuttatására is lehetőséget adhat. Első körben, mivel a Tahrpup' 6.0.5 pae-s iso file éppen kéznél volt, gondoltam ezzel teszek egy próbát, és kiírom rá ezt a puppy verziót, és majd meglátjuk. Hát meg is láttam, ugyanis sem a Rofus, sem az Unetbootin (sem a windows-os, és sem a Linux-os verzió) nem tudott olyan usb-kulcsot készíteni, ami azonnal, hiba nékül bebootolt volna az asztali gépemben. És itt nem csak a menu.lst-ben való hibás bejegyzésről, vagy a syslinux.cfg hibás voltáról volt szó elsősorban, hanem arról, hogy az asztali számítógép alaplapjának a Bios-a a gépbe dugott usb kulcsról nem tud natívan bebootolni, hanem, mint ez jóval később kiderült, -némi ősz hajszál elhullása kíséretében- csak mint USB-FDD volt képes az usb kulcsról helyesen bootolni. Ekkor más lehetőséget nem látva a tahr puppy bootflash usb-telepítőjéből próbáltam meg a dolgot, mégpedig az ott említett, utolsó, combó módszer szerint.(biztos ami biztos alapon)

Kép

Ugyanis ezt láttam a legjobb megoldásnak, és az eredmény engem igazolt, az így elkészített usb-kulcsra telepített tahr puppy azonnal bebootolt az indításkor, az usb kulcs az F11 gomb megnyomására feljövő bootsorrendből történő kiválasztásakor, és a képernyő bal felső részébe induláskor kiírta ezt: FDD majd a syslinux elindulva villámgyorsan végigment a betöltésen, érdekes módon a betöltés második fázisa már kissé belassult, de még így is gyorsabban töltött be az usb kulcsról, mint az asztali gép merevlemezéről.
Szóval ez a combó módszer az usb kulcsomat kétfelé partícionálta, -a partíciók vfat rendszerűek lettek- lett egy 255 Megás sdb4 partíció, erre kerültek telepítésre az iso-ból a puppy rendszer fő fájljai, a második, 728 Megás sdb1 partícióra (ez a tulajdonképeni home partíció) meg a puppy mentésfiléje került fel, mármint az usb-kulcsról való első futtatás után az elkészítendő mentésfilét oda tette/másolta be a rendszer. És csak ezzel a trükös megoldással lehetett az én asztali gépemben egy usb-kulcsra telepített puppyt bebootoltatni. Lévén ez a gép csak az USB-FDD ként kezeli/bootolja be az usb kulcsot, nem pedig natívan usb flash kulcsként, mint azt a modernebb gépek már megteszik. Sokan elfelejtik, hogy nem elsősorban az számít, hogy milyen programmal -Rofusz, Unetbootin stb.- készítjük elő az usb kulcsot, hanem inkább az a fő gond, hogy a gépünk Bios-a miként hajlandó az usb kulcsot kezelni, és milyen módban képes a gépünk arról az usb kulcsról bebootolni, sok régi gép az enyémhez hasonló módon nem kezeli natívan az usb-flash kulcsot, és bootolni arról csak USB-FDD, netán USB-FLOPPY módban képes. Ez a combo módszer viszont az esetek többségében az ilyen háklis, öreg gépeknél is megoldást jelenthet, egyszerűen végrehajtva. Tudom, tudom, hogy léteznek klf. bootmanagerek, pl. a plop, meg ott van még a grub4dos is, -ez utóbbi amúgy önmagában nem vált be(a gépem régi Bios-a miatt!) nálam- de ez a combó módszer volt a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, és nálam ez most jól bevált, megoldotta a problémát.

A gépemen lévő, frugall telepített Precise puppy így látta az elkészült usb kulcsot.
Kép

A gépen lévő másik frugall módú tahr puppy meg így.
Kép

Mindkét esetben a desktopon megjelent a két usb kulcs ikon, a két usb partíciónak megfelelően, sajnos a képen a nevük kisé nehezen olvasható el. A telepített puppy(k) alól ugye a képen azért az jól látható, hogy ezen puppy(k) home particiója természetszerűen az sda1, amit a gépre feltelepített puppy(k) automatán fel is mountolt.(tak)

Viszont a lentebb következő képeken már az is jól látható, hogy az usb kulcsra frugall telepített tahr puppy rendszernél már az sdb1 lett a puppy home partíciója!
Az usb kulcson a combo telepítéssel kialakított két partíció tartalma így néz ki.
Kép
A syslinux.cfg fájl tartalma ennyi lett csak: -a fájlt a combó telepítő hozta létre-
default vmlinuz initrd=initrd.gz pmedia=usbflash

Az sdb1 partíción lévő combo.txt állomány ennek a cikknek a nyers változatát tartalmazza, azt nem a telepítő hozta létre.
Mivel a cikket az usb kulcsról elindított tahr puppy alól akarom befejezni, így a nyers txt fájlt én mentettem oda.
Tehát kilépünk a gépen frugall módban futó tahr puppyból, és egy újraindítást követően már az usb kulcsról bebootolt tahr puppy fogad minket. Ezzel dolgozunk a továbbiakban.

Kép

A pMount jól láthatóan jelzi nekünk, hogy az usb kulcson lévő rendszerünk home partíciója az sdb1, ami ugye eleve ki is van szürkítve, és itt az sda1 merevlemez, már mint mountolható/unmountolható disk jelenik meg.

Kép

Ha a usb-n futtatott puppy rendszeren elindítjuk a Rox-filekezelőt, akkor a képen is láthatóan, ha a filekezelőben a home könyvtárba kívánunk belépni, akkor gyakorlatilag az usb kulcs sdb1-es partíciójára fogunk kerülni, ahol a rendszer mentésfiléje, és most már az usb kulcsról való bebootolás miatt az fsckme.flg állomány is található. Ez utóbbi fájl tartalma ennyi csak:
sdb1,vfat,/tahrsave_usb.2fs

Időközben az elkészült usb kulcsos tahr puppy kapott tőlem rendesen, nyúzom azt becsülettel, jó pár programot rátelepítettem, majdnem el is fogyott a szabad helyem, és a személyi tárolóhely vészes fogyása miatt annak méretét az usb kulcson levő szabad hely alapján megnöveltem annyira, hogy ne nyöszörögjön nekem a rendszer, hogy kevés a személyes tárolóban a hely, de azért az usb kulcson is maradt még vagy 55 Megányi hely váratlan esetekre. Persze aki nagyobb méretű usb kulcsot használ, annak nem kell ennyire kicentizni a helyet és az bőven pakolgathat a rendszerére klf. programokat.

A cikk elején említettem a sebességet, nos, normál használatban az usb-re való menetközbeni mentés az néhány másodpercre meg-meg akasztja a rendszert, de a rendszer normális használatából adódó írási, mentési műveletek nem tűnnek zavaróan lassúnak. Egyedül egy dolog van, amire oda kell figyelni, de arra azután nagyon:
A rendszer leálításakor az usb kulcsra ment az ott lévő mentésfájlunkba, ezt a mentés eléggé hosszú másodpercekig szokta végezni, ilyenkor nem szabad kapkodni, főleg nem kihúzni a gépből az usb ulcsot, hanem szépen ki kell várni, amíg a rendszerünk végez a mentésfájlba való írással. És még egy tanács, jó dolog az, és saját magunkon segítünk azzal, ha az usb kulcson lévő saját mentésfájlunkat időnként a saját asztali gépünkre is elmentjük, mintegy vésztartalék gyanánt. Szerintem ezt érdemes megtenni, sok bosszúságtól megkímélhet minket.

Végül, akinek olyan régi gépe van, amelyben az usb-kulcsról való bebootolás a manapság szokásos usb-s telepítőkkel nem hozza meg a megfelelő eredményt, a gépben lévő régebi Bios miatt, (jellemzően öregebb, régebbi sz.gépek esetében) annak talán ezt a fentebb leírt módszert érdemes kipróbálnia, nekem bevált, lehet másnak is megoldást adhat az ilyen régi Bios-os gép az usb-kulcsról nem bootol jellegű problémára.

Utóirat.
Olyan puppy esetében, ahol eltérő a meghajtók, partíciók mutatásának kijelzésének alap beállítása, ott előfordulhat, hogy a két partíciót tartalmazó usb kulcsunk csak a home (sdb1) partíció ikonjával fog a desktopon megjelenni, de természetesen ekkor is a pmount rendben ki fogja jelezni, és fel tudja mountolni nekünk a másik, jelen esetben az sdb4 partíciót is. Lásd a képen, nálam egy másik gépre telepített puppy esetében.(ahol amúgy a gépben lévő, és működőképes floppy meghajtó ikonja sem látszik a desktopon alapesetben, de természetesen a pmount ezt is rendszerbe tudja illeszteni, mountolni)
Kép
Kép

Az ilyen combó módszerrel készített, és a saját gépünkhöz véglegesített, annak driverjeit -lásd pl. a saját videómeghajtó esetét- tartalmazó usb kulcsos puppy más, eltérő gépconfigon is elindítható, ha előtte a már meglévő saját mentésfájlunkról másolatot készítünk, és azt a mentésfilét eltesszük megörzésre a saját gépünkre valahova, és az usb kulcson lévő mentésfájlt töröljük, vagy átnevezzük. Ekkor az usb-ulcsra telepített puppy a telepítéskori alapbeálítással (mentésfile nélkül!) fog elindulni, amit azután a kérdéses, másik számítógéphez tudunk majd kialakítani, illeszteni, illetve az ahhoz, a másik számítógéphez passzoló drivereket telepítve elkészíteni.
Ha kellően nagyméret usb-s kulcsunk van, akkor azon több, különböző számítógéphez való mentésfájlt is tarthatunk, -természetesen a mentésfile nevében azért utaljunk annak a tartamára, milyen géphez való is a kérdéses mentésfájl- majd az usb-kulcsról induláskor kiválasztva a nekünk megfelelő konfigurációjú mentésfilét, indíthatjuk el a hozzá(a mentésfájlhoz) tartozó számítógépet.

Válasz küldése

Vissza: “Driverek, meghajtók, hardware”