Miért nem használunk 512 bites számítógépeket?

Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan találkoztak már a játékgépek és a számítógépek kapcsán azzal a kifejezéssel, hogy a berendezés hány bites.

A számítógép-architektúrák területén a memóriacímek és más adategységek azok, melyek legfeljebb  ilyen szélesek, pl.: 4 bites mikroprocesszor-, illetve ALU-architektúrák azok, melyek ilyen méretű regisztereket, címsíneket és adatsíneket használnak.
Az első, 1970 körül kifejlesztett mikroprocesszorok szóhossza 4 bit volt.

Volt egyébként egybites architektúrára példa, amit valóban CPU-ként árultak, a Motorola MC14500B Industrial Control Unit.
Kutatási céllal számos tervezési tanulmány készült 1 bites architektúrák témakörében, a hozzá tartozó 1 bites logikát a számítógép-programozás is ismeri.

Az első egychipes 4 bites mikroprocesszor a TMS 1000 volt.
Az első, kereskedelemben kapható mikroprocesszor a binárisan kódolt decimális (BCD-alapú) Intel 4004 volt, amit számológépes alkalmazásokra fejlesztettek ki 1971-ben.

Magyarországon az 1980 -as években elindult iskolaszámítógép program keretében szinte szárnyra kapott a számítástechnika és egy új világ nyitotta meg kapuját a kíváncsiskodók előtt.

Erről egy kicsit bővebben az alábbi linkre kattintva:
https://skamilinux.hu/ht-szamitogepek-az-informatikai-oktatas-hajnala/

Ez volt a 8 bites számítógépek hajnala, mint a Commodore gépek, a Spectrum és időköben megjelentek az  Atari és a Nintendo, Sega és még sok más cég otthonra szánt konzoljai, amelyekhez elegendő volt csatlakoztatni egy vagy két joyt, vagy gamepad -et és már lehetett is játszani.

Később megjelentek a 16 bites gépek és konzolok, úgy mint az Amiga, az Atari ST és az Apple Macintosh és az Acorn gépei  és így tovább.

Minden új gép és új kiadás sokkal szebb volt elődjénél és sokkal gyorsabb is, tehát mindenki értette, hogy a 8 bitesnél jobb a 16 bites és a legjobb a 32 bites.

Napjainkra el is jutottunk oda, hogy szinte általánossá vált a 64 bites gép és az okostelefonok is.

De miért is álltunk meg itt?

Nincs technológia?
Dehogynem. Már az 1970 -es években létezett a 128 bites műveletvégzésre alkalmas technológia. A világ első 128 bitesnek tartott számítógépe az IBM_System/370 volt, részletes információk:
https://en.wikipedia.org/wiki/IBM_System/370

Nincs rá pénz?
Mindenre van pénz, ha valaki piacvezető technológiával akar előrukkolni, akkor pedig főleg van.  🙂

Jelenleg a videókártyák már most is használnak 512 bites memória címzési módot és több titkosítási algoritmus is használ 512 bites kimenetet, tehát elméleti és technológiai akadálya nincs egy ilyen rendszer bevezetésének.

A Válasz kicsit mélyebben rejtőzik, mégpedig a 32 bitesről 64 -re váltás történetében, ez pedig elsősorban napjaink memória és tárhely igénye.

Egyszerűen nem lehet megcímezni 32 biten 4 GB -nál nagyobb memóriát, illetve PAE kiterjesztéssel  akár 64 GB memória is elérhetővé válna, de ennél sokkal de sokkal többre volt szükség.

A tárhelyek folyamatosan növekvő mérete és a csillapíthatatlan étvágy az adattárolás iránt egyre nagyobb méreteket öltött, ami még nagyobb címeket generált.

Szép lassan, folyamatosan megindult az IT ipar a váltás felé és elterjedt az új technológia.
Egy 64 bites regiszter 2^64 (több mint 18 trillió) különböző értéket vehet fel. Egy 64 bites memóriacímzésű CPU közvetlenül címezhet 2^64 bájtnyi (=16 exbibyte) bájtcímzésű memóriát.

Ezt szinte lehetetlen elérni egyébként így azért a legtöbb cég a gyakorlatban bevezetett valamilyen korlátozást.

A másik furcsa ok a gyakorlatban keresendő, egyszerűen nem bizonyultak minden esetben hatékonyabbnak a 64 bites alkalmazások és még napjainkban is rengeteg 32 bites alkalmazás és játék fut a modern rendszereken.

A beágyazott, ipari számítógépek, IoT gépek, a hadiipar és a távközlés bizonyos területein még mindig jelentős elmaradások vannak, Párizsban 2015 novemberében még Windows 3.1 -es gépet használt a légiirányítás !!!!????

Szóval a legfontosabb okokat 6 nagy pontban tudjuk összefoglalni:

  1. Nem jár közvetlen előnnyel váltás, mert nem érünk el akkora sebesség növekedést a szóhossz növekedésével
  2. Nincs szükség még nagyobb tárterület címzésére, mert még a jelenlegi határokat sem értük el, távolról sem
  3. A jelenleg is használatban lévő alkalmazásokhoz, játékokhoz futtató interfészt (API, ABI) vagy emulációs réteget kellene létrehozni, kifejleszteni, hiszen ezekre jelenleg is igény van
  4. Óriási hardver cserével járna és ehhez komoly anyagi befektetés is kellene, hiszen mindenkinek 512 bites ram, alaplap, perifériák és új interfészek kellenének, ami valószínűleg nem túl népszerű elgondolás jelenleg a piac szereplői, a gyártók és a vásárlók részéről sem
  5. Teljesen újra kellene írni az operációs rendszereket, a rendszer változóit, a fordítói eszközöket és az összes népszerű alkalmazást portolni 512 bitre
  6. Nem izgalmas, ellentétben a qbit alapú kvantum számítógéppel, amire viszont nagyon komoly összegeket fordítanak a legnagyobb tech cégek

Tehát nem senki nem akar ezzel foglalkozni jelenleg és igény sincs rá, viszont a 128 bit szépen lassan kezdi beenni magát a mindennapokba.

  • ZFS – 128 bites fájlrendszer
  • GCC 4.6 – 128 bites integer típus – data type __int128
  • IPv6 címek – 128 bitesek
  • UUID címek –  universally unique identifier (UUID)  128 bitesek
  • A népszerű MD5 128 bites hash -t produkál
  • A videózásban és a digitális jelfeldolgozásban már régóta létezik a 128 bites kódolás és az ehhez szükséges technológia

Tehát ha valamire esély van, akkor az egy szépen lassan kialakuló 128 bites rendszerváltás, de ez sem a közeljövőben következik be és nem az asztali gépek piacán fog elsőként megvalósulni, hanem tudományos és ipari igények alapján.

Köszönöm a figyelmet ! 😀

Translate »
%d bloggers like this:

Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy megkülönböztesse Önt weboldalunk többi felhasználójától. Ez segítséget nyújt számunkra, hogy weboldalunk böngészése során jobb élményt nyújthassunk Önnek, valamint az oldalunk fejlesztéséhez is hasznosak. további információ

Ha hozzájárult a cookie-k használatához, a böngésző cookie-kat tárol az Ön számítógépén vagy egyéb eszközén, hogy rendszerünk felismerje beállításait. A hozzájárulás érvényessége időnként lejár. Azonban, hogyha szeretné visszavonni hozzájárulását, a böngészője cookie beállításai között bármikor megteheti.

Bezár